2014. november 13., csütörtök

Ízek, imák, szerelmek

( "Eat Pray Love" )


... A kutatás törvénye nagyjából azt jelenti: ha elég bátor vagy ahhoz, hogy hátrahagyj mindent, ami biztonságot nyújtott, és lehet az bármi az otthonod, vagy kedvenc éttermed, és elindulsz, hogy megtaláld önmagad. Legyen az egy belső utazás vagy egy igazi út, tekints mindenre, ami az út során veled történik úgy, mint a kirakós egy darabjára, és fogadj úgy mindenkit, mintha a tanárod volna. Ha készen állsz arra, hogy egyszer és mindenkorra elfogadj néhány kellemetlennek tűnő igazságot magaddal kapcsolatban, akkor biztosan megleled, amit keresel. 

Kedves filmnéző olvasó, maradok a romantikus vonalon, mert ebben a műfajban mindig lakozik valami kis keserű kedvesség. E film főszereplője Liz, aki egy bájos teremtés, okos és szép, az élete látszólag boldog, útikönyveket ír különböző országokról (ez a munka nekem is tetszene :-)), így kerül Bali csodálatos szigetére, ahol találkozik egy bölcs tanítóval Ketuttal, aki megjósolja neki, hogy lesz egy rövid és egy hosszú házassága, valamint azt, hogy fél éven belül az összes vagyonát elveszíti, de végül sikerül megtalálnia lelki békéjét. Ezzel Liz hazautazik. Egy napon azon kapja magát, hogy egy nyugtalan, fojtogató érzés keríti hatalmába, és rá kell jönnie, hogy nem elégedett jelenlegi életével, s azon filozofál, hogy jobb-e együtt maradni valakivel a biztonság kedvéért, vagy tovább kell keresni. Mind azt akarjuk, hogy semmi se változzon. (...) Inkább élünk boldogtalanul, mert félünk a változástól, attól, hogy leromboljunk valamit. Rájött, hogy a jelenlegi kapcsolatában nem találja önmagát, mintha élne egy életet, de kívülállóként szemlélné, ezért úgy dönt, hogy elválik férjétől. Persze feltehetjük a kérdést, hogy nem adta-e fel túl könnyen, hogy küzdhetett volna érte, de van az a pont, amikor már fölösleges. Mindezért lelkiismeret furdalás gyötri, s magát hibáztatja, hogy már nem képes a kapcsolatban boldog lenni. Egy alkalommal megismerkedik a jóképű és fiatal Daviddal, akivel gyorsan megtalálja a közös hangot, és össze is költöznek. David behatóbban foglalkozik a hindu vallással, s Lizzel is megismerteti ezt a fajta életfilozófiát, amit aztán Liz is gyakorolni kezd, s szépen lassan azt veszi észre, hogy a kedveséhez próbál igazodni, s megint nem önmaga. Gyakoriak a veszekedések köztük, mivel Liz mindent megtesz, hogy minden tökéletes legyen, túl sok időt töltenek együtt, s a szeretetével jóformán megfojtja a fiút. Mivel magából semmit sem ad, csak alkalmazkodik, ezért egy idő után érthető, hogy a pasi nem tud miért rajongani, mivel Lizben saját magát látja vissza és valljuk be, hogy a másikat nem azért szeretjük, mert pont olyan mint mi, hanem mert van benne valami izgalmas, valami más, ami belőlünk hiányzik. Minden azzal kezdődik, hogy elkezdesz vágyni valamire, olyan dolgokról kezdesz fantáziálni, amikről korábban még csak nem is álmodtál, és mielőtt feleszmélhetnél, villámcsapásszerűen önt el a szeretet és az izgalom. Azon kapod magadat, hogy úgy viselkedsz, mint egy megszállott drogfüggő, ha nem kapod meg az adagod, rosszul vagy, megőrülsz, és a díler, aki korábban folyamatosan termelte benned a vágyat, most mégis megvonja tőled a vágyott szert, amit korábban ingyen és bérmentve adott. Azon kapod magad, hogy lefogytál, reszketsz egy sarokban és a lelked is eladnád, ha még egyszer kapnál belőle. Időközben vágyad tárgya próbál megszabadulni tőled, és úgy néz rád, mintha még sohasem látott volna. Az a vicces, hogy nem hibáztathatod, hiszen nézz csak magadra, igazi csődtömeg vagy, igazság szerint te sem ismersz magadra. Végül eléred a vak szenvedély utolsó fázisát, teljesen és visszavonhatatlanul lejáratod magadat. Liz ezek után úgy dönt, hogy Olaszországba utazik, majd tovább Indiába, s onnan Balira. Olaszországban a dolce vita életérzés lengi körül, a vidám hangulat, finom ételek megteszik a hatásukat, barátokat szerez, megtanul olaszul, de tovább kell mennie, mivel ez a kis sziget az életében nem tarthat örökké, egyszer elsüllyed, ezért tovább utazik Indiába, hogy felkeresse a vallási gurut, aki útmutatást ad neki majd további életéhez. Folyamatosan keresi Istent, meditálni próbál, de lelki világa annyira kusza, hogy képtelen koncentrálni, és eldobni fájdalmát és önvádját, amely végig kísérti. A megbocsájtás saját magunknak a legnehezebb lépés mindannyiunk életében, Liz is nehezen birkózik meg a feladattal, de végül rájön, hogy bárhol kereshetjük Istent, Isten bennünk van, mindig is ott volt, s ez erőt ad neki ahhoz, hogy továbblépjen. Ezen a helyen találkozik egy amerikaival, aki szintén nehéz terhet cipel, és szintén Indiában, ebben a spirituális országban keresi a lelki egyensúlyát, elvonulva a világ szeme elől. Kezdetben tehernek érzi a férfi társaságát, de megismerve igazi énjét, barátokká válnak. Végül Liz úgy érzi, hogy hittel és megbocsájtással útnak indulhat Balira, hogy ott Ketut mestertől megtanuljon mindent, amit ő tud. Egy mesebeli kis viskót bérel a természet lágy ölén, a béke mindenhonnan árad. Nem is lenne romantikus film, ha nem pont ezen a helyen találna rá a nagy Ő. És láss csodát, itt üti el őt majdnem Felipe a bohém és érzékeny lelkű brazil, akivel szépen lassan közel kerülnek egymáshoz, olyannyira, hogy fellobban köztük a tűz. Mindketten csalódtak már a szerelemben, ezért kezdetben óvatosak, s nehezen nyílnak meg egymásnak, végül Felipe el akarja hívni Lizt egy szigetre, hogy töltsenek el ott pár napot kettesben, de Liz ekkor megijed, és attól tart, hogy megint nem tud önmaga maradni, s így elveszítheti a férfit, ezért nem megy vele, hanem úgy dönt, hogy hazautazik. Búcsúzóul elmegy Ketuthoz, aki azt a tanácsot adja neki, hogy azzal, hogy néha a szerelem miatt elveszítjük egyensúlyunkat, az még nem azt jelenti, hogy az élet egyensúlyát is elveszítjük. Ekkor Liz rájön, hogy mindennél jobban szereti a férfit, és vele akarja megtalálni az életben az egyensúlyt, szimbolikusan együtt kelni át az életen.


Hétköznapi Szürke hétköznap volt, szó szerint szürke, vaskos felhők telepedtek ránk, szinte érezni lehetett a súlyukat. Néha- néha erőr...