2013. augusztus 28., szerda



Egy különc srác feljegyzései- Stephen Chbosky regénye alapján


(The Perks of Being a Wallflower)






 Javíthatatlanul romantikus vagyok, bár a műfaja dráma s megmutatkozik benne az élet árnyoldala is. Különösen közel állnak hozzám azok a történetek, amik iskolai környezetben különc fiatalokról szólnak, valószínű, hogy szakmai ártalom, mivel tanár lennék vagy valami olyasmi. Szóval ez egy átlagosan kezdődő történet, főszereplője a saját világába menekülő 15 éves Charlie. Az okokat, hogy miért viselkedik barátságtalanul, és miért érzi magát mindenhonnan kitaszítottnak, később tudjuk meg. Charlie szorongó gondolatait a képzeletbeli naplóbarátjával osztja meg, s így némileg visszaszorítja a magány érzését. Aggódva számolja, hogy hány napot kell eltöltenie a gimiben, talán magányosan, barátok nélkül. Elkezdődik a suli s minden úgy megy, ahogy azt elképzelte, az idősebb diákok cikinek tartják szárnyaik alá venni az elesett gólyákat. Így megy ez mindaddig, amíg egy technika órán elő nem bukkan Patrick a vicces meleg srác, akit egy tanár- diák eset után Sehogynak csúfolnak. Ténylegesen a fiatalok egy focimeccsen ismerkednek össze, velük van Sam is, egy életvidám lány, aki sokszor csalódott, mert hagyta magát kihasználni, és aki rögtön megtetszik Charlienak, s különböző trükkökkel megpróbál minél több időt vele tölteni. Szívmelengető baráti kapcsolat alakul ki a fiatalok között, bevezetik Charliet a bulik világába, amivel néha együtt jár a könnyű drogok használata is, de ettől lesz igazán felszabadult és önmaga, végre ki meri mondani amit gondol. Különleges kapcsolat alakul ki Charlie és Sam között, a lány mintha várná, hogy a fiú lépjen, közben más sráccal jár, de a fiú félénk és tapasztalatlan, ezért csupán egy csók csattan el köztük. Ezután Charlie számára megnyílik egy ismeretlen, de izgalmas világ, elkezd járni az egyik lánnyal a baráti körből, akihez viszont nem vonzódik, de érzékeny gyermeki lelke nem képes megbántani a lányt, ezért úgy tesz, mintha ő is élvezné a járást, közben titkon Samet szereti. Ez a különös közösség ráébreszti a nézőt az élet édes ízére, amely érdekes és izgalmas, s amelyben érdemes minden nap úgy élni, mintha az utolsó lenne. Szabadság érzése fakad az összes tettükből. Közben megtörténik a szakítás egy kínos pillanat után, Charlie a barátnője helyett Samet csókolja meg, mert őt tartja a legszebbnek. Őszinte volt, de ezzel mindent elrontott, a csapat szétesett, Charlie újra magába zárkózva éli mindennapjait egészen addig, amíg meg nem védi Patrickot egy összetűzés alkalmával. Mindenki megbocsát Charlienak, bebizonyította, hogy egy igaz barát, aki mindenét odaadná a barátságé. Közben Charleit fura látomások gyötrik a múltjából, amitől elborul az agya, s ilyenkor bármire képes. A film vége felé derül ki, hogy mi ezeknek a látomásoknak az oka. A lelki sebek mögött Charlie nagynénjének tette húzódik, aki kisfiú korábban szexuálisan zaklatta, s ezt titokban kellett tartania. Egy baleset következményeképpen a nagynéni meghal, s ezért is magát hibáztatja Charlie, mivel sokszor kívánta a nagynéni halálát. Amikor ez kiderül, minden világossá válik számunka. Charlie visszahúzódó, különc viselkedése a zaklatás következménye, mely megnyomorította lelki világát, s amely kihatott a további életére. A film végén mondhatni minden jóra fordul, Sam és Charlie egymáséi lesznek, bár el kell válniuk, mivel Sam egyetemre megy, ahogy a baráti kör többi tagja is, de végre szembe tud nézni a történtekkel, és tud önmaga lenni. 

Idézetek a filmből:

- Egy csomó oka van annak, hogy mivé válunk. És a legtöbb okról sejtelmünk sincs. És ha azt nem választhatjuk meg, hogy honnan jövünk, azt eldönthetjük, hogy hová tartunk.

- Nagyon különös, ahogy a dolgok egy csapásra a visszájukra tudnak fordulni. Hirtelen történik valami, és minden megint olyan, mint régen.

- A dolgok változnak. A barátok eltűnnek. Az élet pedig senkire sem vár.

- Azt a szerelmet viszonozzuk, amit megérdemlünk.

- Az élet a szerelem és a barátság regénye.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hétköznapi Szürke hétköznap volt, szó szerint szürke, vaskos felhők telepedtek ránk, szinte érezni lehetett a súlyukat. Néha- néha erőr...