2016. január 29., péntek

Potozky László: Éles 

(Vigyázz mert az elmédbe karcol....)

Bár mostanában gyakrabban forgatok kakis pelust mint könyvet, éjjel azért én is olvasóvá válok, főleg ha a Jézuska hozza :-). Tehát még aránylag friss az élmény, noha már lecsengett bennem a buzgalom, hogy feltétlen megosszam benyomásaimat. Egy ismerős álatal találtam rá a könyvre, fülszövegét olvasva egyből fölkeltette az érdeklődésem, elég csak olyan varázsszavakat elejteni benne mint a facebook, kétségbeejtő világ, kilátástalanság, bezárkózás, fádalom, önpusztítás, kirekesztődés, prostitúció stb. Hazudnék ha azt mondanám nem kötött le a könyv, le se tudtam tenni, hozzámragadt, a retinámba égett. Aktuális, friss, nyomasztó, helyenként túlzó és betolakodó, De, SZ E R E T T E M! 
Lekötött és elgondolkodtatott, vajon tényleg ennyire rossz a helyzet? Mi a baj a generációnkkal? Van e baj?  Ki tette ezt velünk, és miért hagytuk\juk?! Ezeken méláztam, de közben meg ami rettentően szórakoztatott és kikapcsolt az a nyelvezete. Igen sok benne a káromkodás, de nem tolakodó, és nem ez tetszett benne, hanem, hogy odatette azt, amit oda kellett. A puzzle összeállt. A diákszleng egy aranybánya,találó és a szituációk megéléséhez, átéléséhez elengedhetetlen. A zaklatott lelkiállapotnak, az egyre fokozódó feszültségnek megadja a ritmusát, hangulatát. Mi is akik olvassuk, lendületbe jövünk, ott futunk velük, kaparjuk a csíkokat és lelassulunk ha kell, bambulunk és halljuk a kongó csendet, a fájdalom zaját. Az egyed, aki kirekeszti magát saját közegéből egy kontroverz figura, eleinte sajnáljuk, együtt érzünk vele, majd őrültnem tartjuk, végül egyre dühösebbek leszünk rá, a tehetetlensége az őrületbe kerget, ördögi köre egyre gyorsabban pörög, majd megáll ,s egyszercsak vége a sztorinak, amikor még várnál valami gonoszat, vagy tragikus végkimenetelt, akkor csak úgy lemegy a roló és fimszakadás. Dühös vagyok, h ennyi, nincs tovább, nincs több fájdalom, düh és szorongás, gyikkosság és halál, csak beletörődés és kész. Én így értelmeztem, de még gondolkodom rajta. Sok helyen olvastam a kritikában, h ez egy generációs társadalomrajz, de ezzel nem értek egyet, szerintem minden generációnak megvannak a faszagyerekei, a belevalók, az életet nagykanállal evők és a kirekesztettek, akár önszántukból vagy önhibájukon kívül, akik nem szállnak fel a "szeretetvonatra". Na igen itt van az Y generáció Pán Péter- szindrómája, fogysztói dársadalomaban nőttünk fel, s megjelent a facebook a mindennapjainkaban, de nem csak az, a késleltetett munkavállalás és egyben feleősségvállalás saját életünkért, én csak örök diák- szindrómának hívom, ez mind mind jelen van benne. A szociális hálók betörése mindennapjaikba egy undorfaktor a főhős szempontjából. Tagja a nagy családnak, de sokszor csak unalomból tölti rajta idejét. A másik faktor a birtoklási vágy, légy olyan mint én, és akkor szeretni foglak, ha megváltozol és olyan nyomi leszel mint én, akkor ketten elevickélünk valahogy ebben a nyomorult világban. Szociopata egyén, aki megfojtja, lelkileg megnyomorítja a másikat, aki aztán illedelmesen megszabadul tőle, ha már nem bírja cérnával. Az Éles mint a leírtakból kiderül nomen est omen, Éles tárgyak, amikkel lelki kínjait enyhíti, önmarcangol, a tehetetlenségét gyógyítja, éles a téma is, amit feszeget, és sok éles helyzet is van, egy darab penge jut az eszembe, amely bármerre billenhet (ez pedig egy éles helyzet), és még biztos sok minden másra is utal a cím, hirtelen ezek jutottak eszembe. Azzal mindenki tisztában van vele, hogy ez nem csak a főhősről szől, hanem a hozzá hasonló, a világunktól megcsömörlött és kiábrádult, helyét nem találó fiatalról, még ha sokban nem is tudunk vele azonosulni, mert addig nem megyünk el, hogy kínozzuk magunkat, de a képmutatásból, önsztárolásból, féktelen bulizásból, a milyennek kell lennünkből elegünk van, mi is kirekesztődünk egy időre, éppen ezért sokan mégis megtaláhatjá magukat benne, mégha csak részben is. A prostitóció mint kereseti lehetőség, kevés munka és kényelmes pénz generációnk egyik szomorú foltja. A rossz anyagi háttérrel rendelkező családok gyermekei belesodródnak a pénzkeresés e formájába. Ennek továbbfejlesztett változata a bűnözéssé fajult prostitúciós rablás, az áldozatok gondos kiválasztása és kirablása. folyt köv.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hétköznapi Szürke hétköznap volt, szó szerint szürke, vaskos felhők telepedtek ránk, szinte érezni lehetett a súlyukat. Néha- néha erőr...